Van egy borzasztóan rossz hírem mindazoknak, akik 1994-ben a televízióban látták a brazilok Bebeto-féle babaringatós gólörömét: a kis Matheus (vajon kiről kapta a nevét?) ugyanis immáron 17 éves, és a Flamengóban a felnőttcsapat ajtaját döngeti. Átkozott az időnek az ő múlása...
A korosztályos válogatottak rutinos tagja az elmúlt hónapban kötött profiszerződést a klubbal. Az édesapjára megejtően hasonlító támadó középpályás legjobb csapatbéli cimboráját, hogy, hogy nem, Romáriónak hívják, a legjobb barátja pedig a vascós Romarinho, apja csatártársának a fia...
A többszörösen bearanyozott tehetségű Bebeto (José Roberto Gama de Oliveira) nemcsak arról marad meg emlékezetünkben, hogy főszereplő volt az 1994-es brazil világbajnoki győzelemben, hanem arról is, hogy éppen e tornán indította el világhódító útjára a „babaringató gólörömöt" Mazinhóval és Romárióval karöltve. Az 1964-es születésű (ex)ék éppen egytucatnyi klubváltáson esett át karrierje során, legnevesebb állomáshelyei a Flamengo, a Vasco, a Deportivo La Coruna, a Sevilla és a Botafogo voltak. Legjobb formáját odahaza a Flamengóban (144 gól) és a SuperDeporban (86) nyújtotta, volt brazil és spanyol gólkirály is. A madárcsontú támadó az 1990-es vb-n nem remekelt, de négy év múlva és 1998-ban egyaránt három gólig jutott. A válogatottban 75 mérkőzésen 39-szer rezgette meg az ellen hálóit. 2002-ben vonult vissza az Al-Ittihadból: ide másfél millió dollárért egy fél évre írt alá, de öt mérkőzés után felmondtak neki, annak ellenére, hogy az összeg felét már a szerződés aláírásakor felvette.
Némi pihenés, jótékonykodás, öregfiúk közötti örömködés (Budapesten is megfordult a BrazilMasters94 színeiben) és az üzleti életben (ingatlanok) való megmerítkezés után felcsapott edzőnek a Romáriót sportigazgatóként foglalkoztató Américánál. Vezetőedzői karrierje barátságuk ellenére sem sokáig tartott, bár optimistán vágott neki („Ismét együtt a csodapáros. Felvirágoztatjuk az Américát"). A politikában vigasztalódott, 2010-ben, bár nem sok esélyt adtak előzetesen erre, munkáspárti színekben sikeresen szerepelt az országos választásokon: ha a brazil alsóházba nem is, a riói regionális törvényhozásba bekerült. A futballtól sem került messze, néha európai csapatoknak segít be játékosmegfigyelőként, például a bolgár Lokomotiv Plovdivnak.
Bebetónak nem csak fia, de lánya is híres Brazíliában, csak éppen egy egészen másfajta „sportágban": Stephanie Oliveira ugyanis modell lett. Apja egy gömbbel boldogult egészen jól, leánya két félgömbbel...
„A családom mai napig Betónak szólít, ez nálunk a Roberto becézett alakja. A Bebeto név pedig onnan ered, hogy a bátyám valamiért Bebetónak hívott, nem pedig Betónak" – vallott nevének eredetéről. |